Kecsesen sétált ki abból az utcából ahol lakott. Megannyiszor tette már meg ezt az utat, de a mai este másnak ígérkezett. Sugárzott az önbizalomtól, tekintetében némi huncutság volt felfedezhető. Szexinek érezte magát, végre Nőnek. Fekete magassarkújától csak úgy zengett az utca, de őt életében először ez egyáltalán nem zavarta. A világ tudtára akarta adni, hogy elérkezett az ideje. Eddig nem volt mersze, nem hitte el magáról, hogy ő is szép, egy hús-vér Nő. Piros ruhája teltebb alakját szépen kiemelte, de hagyott egy kis titokzatosságot is a kíváncsi tekinteteknek. Reménnyel volt teli a szeme, tudta, hogy önbizalma semmitől és senkitől nem fog meginogni, ugyanis az sziklaszilárd volt. Soha nem a férfiak tekintete adta meg neki a kellő lökést. Egy-két férfi szeme mindig megakadt rajta, viszont úgy igazán senki nem hagyta rajta hosszú ideig szemét. Számtalanszor elpróbálta már otthon az egészet, készült egy ideje. Sokat várt erre a pillanatra, de csak akkor akart elindulni, amikor készen állt. Járása nőies volt, külseje vadító. A férfiak szeme most viszont azonnal megakadt rajta, de ő mit sem törődve csak sétállgatott utcáról utcára. Nem volt célja, nem tudta mit hoz az este, azt viszont érezte, hogy tartogat még neki meglepetést. Titkon azért élvezte ezt a sok visszajelzést, de ezt kívűlről nem mutatta. Nem kellett neki azonnal tükörbe néznie, pontosan tudta hogy néz ki és az emberekből mit fog kiváltani. Értékes belső tulajdonságait eltakarva sétált a Nő. Az a Nő, aki végre Nőnek érezte magát. Szeretett volna mindig ilyen maradni, így öltözködni, így viselkedni. Tudta, hogy ez fáradságos és kimerítő munka, amihez nem lesz mindig lelki ereje. Úgy gondolta, ha ma este változást fog tapasztalni, megéri a befektettt erőt. Eszébe jutott, milyen régen érezte már egy igazi férfi jelenlétét, a bőrének illatát, valaki érintését.
Legbelül annyira vágyott már arra. Elkezdett gondolkodni életén, de arcán nem volt szomorúság, inkább örömteli várakozás rajzolódott ki. Tudta, hogy neki is eljön az ideje méghozzá nemsokára. Hirtelen feleszmélt, azt hitte látása cserben hagyta. A pillantása megakadt a férfin. A szíve hevesebben dobogott. Nem tudta megmagyarázni, hiszen akkor látta Őt életében először. Azt remélte, hogy nem utoljára. Nem értette mi van vele, de látványa azonnal rabul ejtette őt. Nem ismerte, soha nem látta azelőtt, de most már azt remélte újra felbukkan. A férfi lefordult a szemben levő utcácskába. Tényleg nem értette mi lelte, uralkodni akart magán, de nem tudott. A férfi figyelmére vágyott, pont az ellenkezőjére amit tenni készült. Ő keresi meg a férfit, úgy érezte nem hagyhatja elmenni. Abba az utcába tartott, ahová látta bemenni. Szexibb volt, mint valaha és ezt jól tudta magáról. A férfi nem vette őt észre és rögtön tudta, hogy itt van a hiba. Egy bárban ült a pultnál egy whisky társaságában. Sármos, elegáns és éppen az ő esete. Bőre kreol, haja és szeme barna. Tudta magáról, hogy jól néz ki, mozdulatai határozottak voltak. A Nő éppen ezt nem akarta, odaadni magát, kitárulkozni, betekintést nyújtani lényébe, húsának egészébe. Nem tudta mit tegyen, hagyja elmenni vagy mutassa meg magát aztán kiderül hogyan tovább. Az utóbbi mellett döntött és nőies lépteivel kecsesen betipegett a bárba. Leült a bárpulthoz két székkel odébb. Kért magának egy Margarita koktélt és egy pillantást sem vetett a férfira. Egy játék vette kezdetét, mellyel tudta akár a vesztét is okozhatja mindörökre. Több elutasítást már nem viselne el, de ennek ellenére is belevágott. Kerül amibe kerül, vesztenivalója nincs. A koktélját előkelően itta, kihúzta magát és figyelte a bárban dolgozókat. A férfi rendelt még egy whiskyt oldalra nézett, majd újra maga elé bámult, italát szélsebesen megitta, majd újra rendelt. Nem, nem magának hanem a Nőnek. Rákacsintott, majd felállt és elment. A Nő egyszerre volt boldog és szomorú, nem tudta mitévő legyen. Egy biztos volt számára, hogy nem hagyhagyja elmenni szó nélkül. Utánament és megérintette a vállát. A férfi megfordult, megfogta a Nő kezét, majd kivezette őt a bárból. Kínos csend uralkodott egy darabig, csak nézték egymást hosszasan. A férfi nem engedte el a nő kezét. A Nő már közel sem volt olyan magabiztos, mint az elején. Olyan tökéletesnek bizonyult számára a férfi minden tekintetben, hogy éppen ettől bizonytalanodott el magában. Hirtelen tudatosult benne, hogy most jött el a pillanat, nem vesztheti el józan eszét. Az igazság az, hogy azonnal elvesztette, amikor megpillantotta álmai férfiát. Ez a férfi meginvitálta a nőt egy sétára, kézen fogta és elindultak. Éjszaka volt már, mindenhol sötétség uralkodott. Csak a kis utcácskákban levő bárok és kocsmák fényei világítottak, mint a szentjánosbogarak. Egy sötét utcába mentek be, a férfi a Nőt finoman a falhoz lökte, majd hevesen megcsókolta. Vad csókolózás vette kezdetét, amitől a Nő önbizalma rögtön helyrejött. Nem érdekelték a következmények ezután, nem volt akadály, hogy nem ismerte. Úgy érezte, hogy minden mozdulatát tudja, mindent amire készül. Pontosan érezte, hogy mi következik. Nagyon vágyott rá, egy ördögi hang diktálta az est menetét. Testének és lelkének minden porcikája akarta őt, ezt a férfit. Viszont egy hang súgta neki, hogy éppen ezért kell Nőnek maradnia ebben a nehéz helyzetben. Szomorú tekintettel, de eltolta magától a férfit. Kihúzta magát otthagyva őt és hazasietett. Arcán a fájdalom könnyei hullotta le patakokban, de belül tudta jól döntött. Elhatározta, hogy két nap múlva újra megmutatkozik ugyanebben a ruhában. Ha megtalálja a férfit beteljesíti mindkettőjük vágyát, titkon remélve álmai életét. Egyrészről örült, hogy Nő maradt, másrészt a félelem sikolya keringett testében. Mi lesz akkor, ha nem jön el a férfi? Ezt a gondolatot gyorsan el is hesegette abban a tudatban, ha ő számára az igazi férfi, akkor újra eljön. Ezzel hanyatt vágta magát ágyában, elszenderült a férfi csókjainak ízével és izgatottan várta mit hoz egy új nap számára. Izgatott volt a mai nappal kapcsolatban, szerencsére nem szállt el inából a bátorság. Úgy tervezte, hogy apró változtatásokat fog véghezvinni külsején, viszont piros ruhája lesz az ismeretőjele. Haját most nem fogja feltűzni, hanem szétengedi. Sminkje megmutatja szemei szépségét a vörös rúzs pedig az ellenállhatatlan ajkát. Fekete magassarkúját ezüstre cseréli, amik a hasonló színű kiegészítőkkel tökéletesen fognak harmonizálni. Koktélja Margarita helyett pedig a Sex on the beach lesz. Ma nem kellett terveznie, tudta és érezte mit hogy csináljon. Egyetlen hiba csúszhat a számításába, ha a férfi nem jön el. Erre még gondolni sem mert, legalább is egyenlőre még nem. Hamar délután lett mire megfőzött és rendet rakott lakásában. Vett egy kád forró fürdőt és elmerült az estével kapcsolatos gondolataiban. Olyan jó lenne átölelni, csókolni, hozzábújni és....... El is bóbiskolt ezekkel a szép gondolatokkal a jó meleg kádban. Valaki csengetett. Gyorsan felkapta köppenyét és fehér papucsában kilibegett ajtót nyitni. Nem árt a óvatosság, így halkan megkérdezte ki az? Nem jött válasz. Kinyitotta hát az ajtót. A férfi állt előtte egy hatalmas csokor vörös rózsával. A Nő nem akart hinni szemének. Elkapta az ijedtség, se kisminkelve, se kiöltözve,mindent elrontott azzal, hogy idejött. A férfi átadta a virágot ő pedig beinvitálta szerény kis lakásába. A lakás amiben lakott nem volt túl nagy, ám annál lakájosabb volt. Igyekezett otthont teremteni belőle mindenféle lakberendezési könyvekből. A férfi leült a kanapéra, a Nő vázába tette a gyönyörű virágcsokrot. Kibontott egy lehűtött pezsgőt és a férfi elé tette az asztalra. Leült, lábai remegni kezdtek. Teste nem engedelmeskedett neki. A férfi észrevette, hogy a Nő nem számított érkezésére. Megérintette remegő combját és elkezdte simogatni azt. Megérintette az arcát és odahajolt, hogy megcsókolja. A Nő tudta, hogy most fogja elveszíteni az eszét. A férfi csókja olyan gyengéd volt és zamatos, hogy szinte az ájulás határán volt. A férfi nagyon óvatosan lehámozta a Nő köppenyét, amit ő egy cseppet sem bánt. Készen állt a férfi szeretésére, ezt minden porcikája jelezte. A férfi nagyon gyorsan vette az adást és bekísérte a Nőt szobájába. Az ágyra fektette és hosszasan csókolgatta addig, míg a Nő el nem kezdett könyörögni, hogy vessen neki véget. Természetesen nagyon élvezte, de annyira kívánta a férfit, hogy egy percig sem akart tovább várni. A férfi egy percig sem várakoztatta a Nőt azt tette, amit egy férfitól ilyenkor kívánni lehet. Boldoggá tette őt, megadta neki azt, amire vágyott. Egy valamit azonban a Nő nem tudott. Azt, hogy a férfi örökre meg fogja neki adni az igaz boldogságot. Még soha senki ilyen rövid idő alatt nem váltott ki belőle ilyen mély érzéseket. Szerencsére hamar felismerte, ezért kereste fel őt a lakásán. Nem volt könnyű kinyomozni, de sikerült neki. A Nő gyorsan feleszmélt ebből az extázisból és magát védve kitessékelte a férfit lakásából. Ijedt volt és összezavarodott, úgy érezte megkapta a férfi amit akart és többé már nem találkoznak. Zokogni kezdett, átkozta a pillanatot mikor beengedte őt a lakáába. Mérges volt magára, hogy nem tudott ellenállni a csábításának. Legfőképpen félelemet érzett, hogy nem látja őt viszont soha többé. Este lett és a dolgok másként alakultak. Nem tudta mitévő legyen, el-e menjen vagy sem. Úgy gondolta mivel elküldte a férfit, tudtára kell adnia érzéseit. Elkészült hát, mindent beleadva kicsípte magát és elment a bárba. Leült egy Sex on the beach koktél társaságában és várt. Jobban izgult, mintha nem történt volna köztük semmi sem. A mai este sorsdöntő, ha a férfi megjelenik, szándékai az egyéjszakás kalandnál többet jelentenek. Az órák teltek, a férfi sehol. Arcára kiült a szomorúság, távozni készült. Ennyi volt, vége, sőt el sem kezdődött. Arcáról könnyei hullottak szép piros ruhájára. Kiviharzott az utcára, üvölteni tudott volna dühében. Cipőjét levette és gyorsan szedte a lábait. Megfogadta soha többé nem próbálkozik, szívében fájdalmat érzett. Ekkor valaki a sötétben megragadta a karját. A Nő megijedt, de aztán rájött kinek volt ilyen gyengéd érintése. A férfi magához húzta és azt mondta neki, hogy többé nem engedi el. Vadul csókolóztak az éjszaka leple alatt. A Nő megnyugodott és hitt a férfinak. Tudta, hogy rátalált az igazi szerelem. Hirtelen felriadt, a csengő vadul szólt, riadtan kimászott a kádból. Nem tudta valóság ez, vagy csak a kébzeletének szüleménye. Felkapta köppenyét, belelépett papucsába és kinyitotta az ajtót. A legnagyobb meglepetésére a szomszéd bácsi állt vele szemben és panaszosan tájékoztatta, hogy ázik a fürdőszobájuk fala az ő lakása miatt. Elnézést kért és becsukta az ajtót. Leroskadt a kanapéra és keserves sírásba kezdett, hogy az egészet csak álmodta és a valóságban meg sem történt. Nem volt ezek után lelki ereje elkészülni. Ruháját a szemetesbe gyömöszölte, kitöltött magának két deci vörösbort és egy nyelésre legurította. Feladta és megsem probálta. Kész. Ennyi. A bor megtette hatását, el is szenderedett a kanapén. Reggel kelt csak fel és ráeszmélt, hogy a boldogságának esélyt sem adott. Álomnak tekintette az igazi találkozást és úgy tette a dolgát tovább, mintha valamilyen amnéziában szenvedne. Másnap is erőtlennek érezte magát, a reményvesztettség érzése hálózta őt körbe. Teendőit gyorsan elintézte, bevásárolt, majd hazament. Nem találta a helyét és nem tudta hogyan lesz ezek után. Lezuhanyozott, belebújt köntösébe és próbált tv-t nézni. Gondolatai egész máshol voltak, szomorúsága egész napját megpecsételte. Aludt egy keveset, nem emlékezett mennyit, ugyanis a telefonjára kelt fel. Egy üzentet kapott ráadásul egy ismeretlentől. Ez állt benne: - Hiányzol! (A Férfi). Elolvasta és ülő helyzetben azonnal visszaírt: Te is hiányzol! (A Nő) A válasz gyorsan érkezett: Nyiss ajtót! Elolvasta és egész testében remegni kezdett. Lezuhanyozott, viszont a nap folyamán nem igazán rakodott el, csak lustálkodott. Erőtt vett valahogy magán, hiszen ezt a pillanatot várta és ezért álmodta is meg. Valóság. Eljött. Úristeeeen! Az ajtó kinyílt, és Ő ott állt. Sármosabb volt, mint valaha. Kezében egy hatalmas rózsacsokorral csak állt az ajtóban és mosolygott. A Nő beinvitálta. Alig várta, hogy megérintse és megcsókolja őt. Egész testében bizsergett. Egymás kezét fogva csókolóztak percekig. Nem volt kérdés mennyire vágytak egymásra. A hálószobában egymásnak estek, élveztek minden pillanatot. A férfi ott maradt éjszakára, amit a Nő egy cseppet sem bánt. Az éjjel mindkettőjük számrára fáradt boldogságot hozott. Elragadta őket sokszor a hév, de nagy beszélgetések sorát is megejtették. Megegyeztek abban, hogy semmit nem sietnek el, élvezni fogják egymás társaságát. Örült a férfi és végre boldog volt a Nő. Már nem félt. Bizakodó volt és pozitívan tekintett a jövőbe. Boldogok lesznek együtt. Ezekkel a gondolatokkal szenderedett el a férfi mellkasán.
