Sziasztok, ezennel örömmel jelentem aktív visszatérésem. Eljött az idő, hogy a kérdésekre választ adjak, amiket feltettetek sokan magatokban. Elérkezett a pillanat. Elmesélem, amit tudnotok kell. A blogom írását akkor fejeztem be, mikor hazaköltöztem, ennek lassan már egy éve. Úgy éreztem ahhoz, hogy újra írni tudjak, előbb mesélnem kell. 

Mi is történt valójában?

Hazaköltöztem a kutyámmal tavaly októberben magam mögött hagyva mindent és mindenkit, ami már nem okozott boldogságot az életemben. Tudtam persze mit szeretnék az élettől, konkrét elképzeléseim voltak az "ideális férfiról" és az új életemről. Ezt az egyedül töltött időt élveztem, "énidőként" használtam, újra önismeret céljából. Volt időm gondolkodni az élet nagy dolgain. Sportoltam, jó pár kilótól megszabadultam a mozgás és az új élethelyzetből kifolyólag. Avon Sales Leader lettem, bekerültem egy szuper csapatba, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Ezek a találkozások erőt adtak, a sikerek pedig motiválóan hatottak rám. A rengeteg kozmetikum, amihez hozzájutottam már csak hab volt a tortán. Nem sok idő után az utamba sodorta a "férfit" az élet. Ezúton is puszilom azt, aki felhívta rá a fiygelmemet :* Anno pontosan megfogalmaztam mik azok a  fontos tulajdonságok és személyiségjegyek, amelyekkel mindenképpen kell, hogy rendelkezzen. Álmomban sem gondoltam volna, hogy amit titokban két éve kértem és megfogalmaztam, most válik majd valóra. Megismerkedésünktől fogva olyan lettem, mint akit kicseréltek. Végre előjött a régi Adri, aki imádja az életét, nem fél az új dolgoktól, mer élni, újra mosolyog és ami a legfontosabb végre BOLDOG!!!

Kinyíltam mellette, mint egy tavirózsa. Visszakaptam az önbizalmam és nőnek érzem magam. Nemhiába igaz a mondás, két ember kapcsolata a nőn tükröződik vissza. A környezetem is észre vette rajtam azonnal a változást és visszaigazolta, hogy látják és tudják, boldog vagyok. Az életem azóta csak jó mederbe került, ahogy irányításba vettem az életemet. Mindent amit akartam bevonzottam. Vettem autót, új munkám lett ahol szeretek, összeköltöztünk a "férfival" és megkérte a kezem. Egyet megtanultam, nem az együtt töltött idő a fontos, hanem az együtt töltött idő minősége. Jelenleg tervezzük az esküvőnket. Igen lehetne mondani, mint a filmekben, de a boldogsághoz vezető  rögös utat be kellett járnom nekem is. Most már értem, hogy minden rossz dolgon azért kellett keresztül mennem, mert a tanulási folyamat és az életutam része volt. Barátnőm mondása igaznak bizonyult: A legrosszabbon kell, hogy keresztül menj, hogy a legjobbat kapd. Azt tudom tanácsolni, aki hasonló helyzetben van most, mint én voltam: Merj lépni és kilépni, merj élni. Keresd a boldogságot, találd meg először önmagadban. Ne ragaszkodj  hozzá görcsösen, jön akinek és aminek jönnie kell. Tudja mikor jön, te viszont nem, tehát annyi dolgod van, hogy mosollyal az arcodon megvárod :) Ne feledd, amíg magadban nem fogalmazod meg konkrétan mit akarsz és hogy akarod, várakozásod hosszabb lesz. Azt szoktam mondani, ebben a testben biztosan egy életed van, úgy éld, hogy nyújtson élvezetet is. 

Hamarosan újra jelentkezem, addig is légy jó és rossz is, ha akarsz. /Adlita/